Háromszék egyik festői szépségű falvában, Csernátonban a falu nevét viselő patak partján található a Hanna Panzió. Családias természetbarát környezetben egy-, két-, három- és négyágyas szobákban 26 személy elszállásolását és teljes ellátását biztosítjuk.

A szobákban kábeltévé, az udvaron biztonságos parkoló van, a kertben bográcsolni, szalonnát sütni, a patakban halászni lehet. Hosszabb tartózkodás, nagyobb csoportok, valamint kiskorú gyerekek esetében kedvezményeket is biztosítunk. A özséget igazi látványosságok gazdagítják: tájmúzeum, romvár (XI. század), működő vízimalom (XVIII. század), lábasházak, kúriák, vártemplom, élő népi mesterségek.

Szolgáltatásaink

  • kényelmes ágyak, teljes ellátás
  • internet és kábel TV a szobákban
  • udvari parkoló és tűzhely az 5000 m2-es kertben
  • bió-termesztésű zöldségek és gyümölcsök
  • a patak partján 60 személyes pavilon
  • sportpálya, masszázs
  • vadászat, horgászat
  • bicikli- és szekér-túrák
  • télen lovas szánozás
  • népi táncok és mesterségek bemutatása és tanítása
  • „tini” tánc és zene együttes
  • ünnepek alkalmával változatos programszervezés

Áraink

  • 8–12 € / éj / személy
Az ár tartalmazza az idegenforgalmi adót.

527070 Cernat
Str. Principală nr. 1015
Judeţul Covasna, România
Telefon: +40 267 367 639, +40 267 317 290
GSM: +40 746 155 040, +40 724 309 500
E-mail: hannapanzio@freemail.hu
http://www.haromszekipanzio.ro/



Haszmann Pál Múzeum, Csernáton

A csernátoni falumúzeumot alapítójáról, Haszmann Pálról nevezték el. A múzeum a község felszegi falurészében, a Damokos Gyula-féle kúriában és annak parkjában, illetve kertjében kapott helyet. A kúria az 1950–1970-es években teljesen elhanyagolva, állagában leromolva, „gazdátlanul” végnapjait élte, amikor művelődési intézmény, múzeumlétesítés céljára az akkori állami és helyi vezetők kijelölték és átadták. A kúria a XVII–XIX. században épült, neoklasszicista külsejét 1831-ben nyerte el. A több mint két hektáros terület és a többszobás kúria lehetőséget teremtett skanzen és múzeum létrehozására.

A Haszmann Pál Múzeum kertjébe áttelepített székely házak, székely kapuk, vízimalom, a székely népi építészeti örökség egy-egy jellegzetes típusa adja a skanzen jelleget.

A székely házakat fából, sátortetővel építették, zsindellyel födték. Ezek többosztatú, ereszes és tornácos székely háztípusok. A házak korabeli bútorzattal, berendezéssel, tárgyi emlékanyaggal, eszközökkel a régi falusi élet hangulatát idézik, akárcsak az eredeti formájukban felállított, restaurált régi háromszéki székely kapuk.

Büdös-barlang, Torja

A "pokol tornáca" a Büdös-hegy déli oldalában, 1052 méter magasságban található. A 14 méter hosszú üreg nem természetes módon jött létre, hanem egy régi kénbánya felhagyott tárnája. A kén kitermelése valamikor a 12 km távolságban található Torja kiváltsága volt, ezt fejedelmi kiváltságlevelek is igazolják. Később a Büdös-barlang a torjai Apor bárók tuljadonába került. 1892-ben Apor Gábor a barlangot faragott kövekkel kifalaztatta és ajtót is csináltatott rá, amelyet csak a nap kiszabott órájában nyitottak ki állandó felügyelet mellett. Az első világháború után a barlang -a környező fürdőteleppel együtt- a tüdőszanatórium tulajdonába került, és rendszeres használata rövidesen megszűnt.

A barlang jelenleg nyitva áll a látogatók előtt, és természetes mofettaként működik. Bejárati részét feltöltötték, két oldalt padokat helyezetek el a gázfürdőzők részére. Falait sárga kénréteg borítja, ami egyben a gáz szintjét is jelzi. A barlanghoz a piros ponttal jelzett turistaösvényen lehet feljutni, amely a központi szállodától indul.

Ika vára, Felsőcsernáton

A várat egy 200 m hosszú és 10 m magas várfal övezte, melynek két végén egy-egy kör alakú torony állt. Mára már csak az egyik maradt meg, és a várfal is elpusztult.

A várhoz és építéséhez számos legenda is fűződik. Ezek ismeretében is megéri felkeresni a várat, ahova egy ösvény vezet fel. A vár- környéki molnárok körében még él a hiedelem, miszerint a torony alatti pincében kádakban áll a kincs, amit két – egy veres és egy fekete – mérges kakas őriz, s amikor az egyik alszik, a másik ébren van. Ha valaki megközelíti a pinceajtót, az őrkakas kukorékolni kezd, és a vasajtó rögtön becsapódik. Egy másik történet szerint egykor a vár ura egy szárnyas óriás volt, aki egyszer haragjában a vár sziklájára ütött, s még látszik az öklének a nyoma. Az óriás gyakran a csernátoni templom tornyára repült, onnan riogatta az embereket. Más történet szerint egyszer egy óriáskígyó lakott a várban, s oly nagy volt, hogy míg a farkával körülölelte a tornyot, addig fejével lenyúlt a patakra inni, s az arrajárókat is felkapta és felfalta. A kígyót nagy harcban egy vitéz megölte.

A néphit szerint a várnak egy kövét sem lehet bűnhődés nélkül elmozdítani. Volt egykor a vár alatt egy malom, molnárát annyira elkeserítette veszekedő felesége, hogy felment, s bontani kezdte a torony falát a malom felőli oldalon, hogy a torony temesse el a malmot a feleségével együtt. De alig kezdte el a munkát, karja elszáradt, s a patak megáradva elvitte a malmot molnárnéstól. Viszont egy elhagyott vízimalom épülete még áll a vár alatt. Egy másik történetben egy legény fölmászott a torony tetejére, s fogadásból ott fogott bontáshoz, de villám sújtott le rá, és szörnyethalt. Talán e mondáknak is köszönhető, hogy megmaradt ez a ritkaságszámba menő kör alakú bástya.



A teljes virtuális túra megtekintéséhez kattintson ide.